Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások

Utolsó határidő: 2012. október 31.

44/2011. (V. 26.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a)-b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. agroturizmus: mezőgazdasági területhez vagy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmus,
2. agroturisztikai szolgáltató tevékenység: szálláshely-szolgáltatáshoz nem kötődő
a) a helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, termékek bemutatása,
b) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,
c) falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén,
d) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
3. borturizmus: a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti borvidékhez tartozó településen borok értékesítésére és kóstoltatására alkalmas helyiségek kialakítása;
4. egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálláshely, a szálláshely szolgáltatás, a szálloda, a panzió, a kemping, az üdülőház és a közösségi szálláshely fogalma alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
5. egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti jogi személy,
6. erdei turizmus: a természetjáró turizmusnak az a válfaja, amely erdei területeken a természeti javak ingyenes igénybe vételére, illetve ellenértékes hasznosítására épül, turistautak, tanösvények és a természet megfigyelésére alkalmas létesítmények kialakításával, karbantartásával fejlesztésével,
7. falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km
8. falusi turizmus: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény 1/2 számú melléklete szerinti parti települések kivételével a 4. melléklet szerinti településen történő vendégfogadás, étkezés- és programszolgáltatás, amelynek keretében a látogató megismerkedik a falu jellegzetes életformájával, hagyományaival, s aktívan részt vehet annak életében,
9. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott település,
10. horgászturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül,
11. konferenciaturizmus: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében vállalati vagy szakmai konferencián, szimpóziumon, kerekasztalon, tudományos tanácskozáson, találkozón, rendezvényen való részvételhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nyújtása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb, nem turisztikai tevékenységek összessége,
12. közhasznú tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: 1997. évi CLVI. törvény) 26. § c) pont 1-15., 17-18., 20. és 23. alpontja szerinti tevékenység,
13. lovas turisztikai szolgáltatás: a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően a lovaglás és a hajtás közül a lovagoltatáshoz, lovas oktatáshoz, lovas terápiához, terep- vagy túralovagláshoz, fogatoztatáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatás,
14. nonprofit szervezet: az 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), b), c), g) és k) pontja szerinti szervezet, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott egyesület,
15. rekreációs szolgáltatás: az aktív szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegőrzést célul kitűző szolgáltatás,
16. vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 6. §-a szerinti jogosult,
17. vadászturizmus: a turizmus azon formája, amelynek elsődleges célja a vad elejtése által a résztvevő számára történő élményszerzés, valamint az ahhoz kapcsolódó helyben nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevétele,
18. vízi turizmus: olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vízen végeznek; az aktív turizmus egy formája, amely során a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása hazánk álló és folyóvizein a fürdőmedencék, fürdőházak és a hozzájuk kapcsolódó különböző wellness szolgáltatások kivételével.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmakat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.

2. A támogatás tárgya és a támogatás felhasználása során elszámolható kiadások

2. § (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe
a) falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő falusi szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (1. célterület),
b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/2 számú melléklete szerinti parti települések kivételével egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (2. célterület),
c) a vidéki térségekben a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pont 2. és 3. alpontja szerinti gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásainak fejlesztéséhez (3. célterület),
d) szálláshelyhez nem kötődő:
da) agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez,
db) lovas turisztikai szolgáltatáshoz,
dc) vadászturizmushoz,
dd) erdei turizmushoz,
de) horgászturizmushoz,
df) vízi turizmushoz,
dg) borturizmushoz
kapcsolódó infrastruktúra és eszközrendszer fejlesztéséhez (4. célterület).
(2) E rendelet alapján nem igényelhető támogatás
a) termőföld és ingatlan vásárlásához,
b) ingatlan bérleti díjához,
c) élő állat vásárlásához,
d) gondnoki lakásnak, az ügyfél saját maga által használt lakrészének megépítéséhez, felújításához, vagy ilyen lakásba, lakrészbe eszköz, berendezés beszerzéséhez,
e) bontott építési anyag beszerzéséhez és beépítéséhez,
f) motorral hajtott szárazföldi, légi, vízi közlekedési jármű vagy motorral hajtott sporteszköz beszerzéséhez,
g) élelmiszeripari gépek beszerzéséhez,
h) konferenciaturizmushoz,
i) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § d) pontjában meghatározott melegkonyhás vendéglátóhelyhez,
j) lóversenypálya építéséhez, lovas vagy fogathajtó versenyek megrendezésére alkalmas létesítmények létrehozáshoz, fejlesztéséhez,
k) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,
l) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,
m) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,
n) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez.
(3) Az e rendelet szerinti támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenység, így különösen terepmotor, quad, downhill terepkerékpározás céljára, valamint gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe. Gazdaságon belüli fejlesztéshez csak az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatásfejlesztés keretében igényelhető támogatás.

3. § (1) Az e rendelet alapján elszámolható kiadásnak minősül
a) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka,
b) a 2. mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgyak, eszközök,
c) horgászati célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely kialakítása esetén fa telepítése,
d) a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja,
e) a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás,
f) a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás az ügyfél támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló szoftver licencek ellenértéke.
(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott kiadások önállóan nem, kizárólag a (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti kiadások valamelyikével együtt szerepelhetnek egy támogatási kérelemben.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható kiadás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás 50%-át.
(4) Kiadásként nem számolható el a 2. mellékletben meghatározott eszközök beszerzésének költsége.

3. A támogatás forrása, keretösszege

4. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.
(2) Az e rendelet keretében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján a támogatás nyújtására fordítható éves keretösszeg 4 milliárd Ft.

4. A támogatás mértéke

5. § (1) Az e rendelet alapján megítélt támogatásokra a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) kell alkalmazni.
(2) A 2. § (1) bekezdés d) pont dg) alpontja szerinti szolgáltatás esetén az igénybe vehető csekély összegű támogatás összege legfeljebb 20 000 000 forint.
(3) A támogatás mértéke, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti ügyfél
a) természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nem közhasznú tevékenységet folytató nonprofit szervezet és
aa) a fejlesztést hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 65%-a, de legfeljebb 35 000 000 forint vagy
ab) a fejlesztést nem hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 60%-a, de legfeljebb 35 000 000 forint,
b) nonprofit szervezet, és a beruházás az ügyfél közhasznú tevékenységének ellátásához köthető, az összes elszámolható kiadás 100%-a, de legfeljebb 35 000 000 forint.
(4) Költségvetési szerv esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.

5. A támogatás igénybevételének feltételei

6. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult
a) a természetes személy,
b) a mikro-, kis- vagy középvállalkozás,
c) a települési önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás,
d) a nonprofit szervezet, és
e) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 42. § (2) bekezdése alapján kiegészítő támogatásra jogosult egyházi jogi személy.
[az a)-e) pont a továbbiakban együtt: ügyfél].
(2) A 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a támogatás igénybevételére az az ügyfél jogosult, aki a fejlesztéssel érintett területen vadászatra jogosult.
(3) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterület esetén a támogatás igénybevételére kizárólag mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, és egyházi jogi személy jogosult.

7. § (1) Támogatás olyan, a 4. vagy 5. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település bel- vagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában
a) - ha az ügyfél természetes személy - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b) - ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
c) - ha az ügyfél nonprofit szervezet - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célterület esetében támogatás olyan, kizárólag a 4. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település bel- vagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában
a) - ha az ügyfél természetes személy - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b) - ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
c) - ha az ügyfél nonprofit szervezet - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik.
(3) Ha a kérelem a 4. vagy 5. mellékletben meghatározott települések közül több települést is érint, az ügyfélnek valamely településen vagy annak külterületén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel kell rendelkeznie.

8. § (1) Ha az ügyfélnek a mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevétele az összes árbevételének 50%-át meghaladja, a fejlesztést - a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatás fejlesztése kivételével - kizárólag gazdaságon kívül, az ügyfél mezőgazdasági tevékenységétől, a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó földterülettől és mezőgazdasági hasznosítású épületeitől független tevékenysége keretében valósíthatja meg.
(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy - a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában - a fejlesztéssel érintett ingatlanhoz tartozó telek alapterületének nagysága új falusi szálláshely, egyéb szálláshely és telepített sátortábor kialakítása esetén legalább 500 m2, új gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása esetén legalább 2000 m2 legyen.
(3) A 2. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy
a) a fejlesztéssel - ideértve a bővítést és a felújítást is - kialakított szálláshely
aa) megfeleljen a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek,
ab) legalább hat, legfeljebb tizenhat férőhellyel rendelkezzen,
ac) a saját használatú helyiségektől és lakrésztől elkülönüljön,
ad) összkomfortos legyen,
ae) területén ne működjön más típusú szálláshely kivéve a sátorozóhelyet, és
b) az ügyfél az a) pont szerinti szálláshelyre vonatkozóan - új szálláshely létesítése esetén legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig - üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen.
(4) Két különböző ügyfél nem hozhat létre egy ingatlanon azonos típusú szálláshelyet.
(5) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelő, legalább harminc férőhelyes
a) legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor,
b) legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor vagy
c) „A” kategóriájú turistaház fejlesztése, kialakítása támogatható.

9. § (1) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart.
(2) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség alatt
a) a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén a vendégeknek az étkeztetés, a szabadidős sport vagy rekreációs szolgáltatás, a vezetett túrázási lehetőség és a természeti, gasztronómiai vagy kulturális értékek megismertetése, bemutatása közül legalább kétféle szolgáltatást nyújtani, amelyből az egyik más szolgáltatóval történő megállapodás alapján is nyújtható,
b) az a) pont szerinti szolgáltatásokról nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza legalább a nyújtott szolgáltatás megnevezését, a vendég szolgáltatáson való részvételének időpontját és időtartamát, valamint a szolgáltatást igénybevevő vendég nevét és aláírását,
c) a 2. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén az agroturisztikai szolgáltató tevékenységek valamelyikét végezni,
d) a 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén legalább a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség szerinti három patkós minősítésű lovas szolgáltatást végezni,
e) a 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetében vadászati jogosultsággal rendelkezni,
f) tagságot fenntartani turisztikai szakmai szervezetben és csatlakozni annak minősítési vagy promóciós rendszeréhez (helyi Turisztikai Desztináció Menedzsmenthez, területi, regionális, országos egyesülethez, szövetséghez, turisztikai termék, vagy nemzetközi vagy nemzeti védjegy vagy minősítési rendszerhez),
g) falusi vagy egyéb szálláshely esetén üzemeltetési engedéllyel rendelkezni.

10. § (1) Az 5. § (3) bekezdés b) pontja alapján jogosult támogatást igényelni az az ügyfél, aki a támogatási kérelem benyújtásáig az 1997. évi CLVI. törvény 3. §-a szerinti közhasznúsági nyilvántartásba veteti magát és tevékenységét ekként végzi.
(2) Induló vállalkozás esetén a Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontjában előírt nehéz helyzetben lévőséget a támogatási kérelem benyújtásától számított harmadik lezárt, teljes gazdasági évet követően kell vizsgálni.
(3) E rendelet keretében benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a Vhr. 7. § (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont de)-df) alpontjához kapcsolódó fejlesztések esetében a fejlesztés tárgya a Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően bérbe adható.
(5) Ha az ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a támogatási kérelméhez vagy a kifizetési kérelméhez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amely a kérelem benyújtási időszak első napját megelőző 60 napnál nem régebbi és tartalmazza
a) az ajánlatkérő és ajánlattevő nevét, címét és adószámát,
b) a kiadási tétel műszaki adatait,
c) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét,
d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét,
e) a kiadási tétel pénznemét,
f) az ajánlattevő bélyegzőjét és képviselőjének aláírását, és
g) az árajánlat kiállításának dátumát.
(6) Ha az ügyfél együttműködésben valósítja meg a fejlesztést vagy a fejlesztés egy részét, támogatásra csak olyan együttműködési megállapodás támogatási kérelemhez történő benyújtása esetén jogosult, amely tartalmazza
a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát,
b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét,
c) az együttműködés tárgyát,
d) az együttműködés időtartamát,
e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és
f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását.

6. A támogatási kérelem benyújtása

11. § (1) A támogatási kérelmet postai vagy az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül 2011-től évente július 1. és augusztus 1. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH) az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon.
(2) A támogatási kérelem
a) az ügyfélazonosító-adatokat,
b) az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat,
c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,
d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatokat,
e) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatokat,
f) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatokat,
g) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről, és
h) az ügyfél aláírását
tartalmazza.
(3) A természetes személy ügyfél a lakóhelye vagy tartózkodási helye igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági igazolványa másolatának és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti az MVH-tól, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv megkeresése helyett a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állapítsa meg a támogatásra való jogosultság fennállását.

12. § (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell
a) települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselőtestületének vagy a társulási tanácsnak a beruházás megvalósításáról szóló, a támogatási kérelem alapjául szolgáló jogszabály és annak a célterületet meghatározó rendelkezésének megjelölését, valamint a fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó határozata kivonatát,
b) - ha a települési önkormányzat képviseletében a képviselőtestület hivatala jár el - a képviselőtestület felhatalmazást adó határozatának kivonatát,
c) nonprofit szervezet ügyfél esetén a nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot,
d) egyházi jogi személy ügyfél esetén a bírósági nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot,
e) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelő pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot nem haladja meg,
f) a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot meghaladja, a természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás ügyfélnek pénzügyi és üzleti tervet, a települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nonprofit szervezet ügyfélnek pénzügyi és működtetési és fenntarthatósági tervet,
g) vadászatra jogosult ügyfél esetén a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott, az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt fennálló jogosultságáról szóló határozat másolatát,
h) az értékeléshez az 1. mellékletben meghatározott dokumentumokat,
i) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatát,
j) közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolást,
k) ha a 9. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szolgáltatások közül valamelyiket az ügyfél más szolgáltatóval történő megállapodás keretében végzi, az erről szóló megállapodást,
l) a kiadásokat létesítményenként elkülönítetten tartalmazó, a Vhr. 30. § (1) bekezdésében meghatározott MVH által rendszeresített formanyomtatványokat.
(2) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén a Vhr. 27. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően mellékelni kell
a) ha a beruházás építési engedélyköteles
aa) az ügyfél nevére szóló építési engedélyt vagy ennek hiányában a hatóság igazolását az építésügyi eljárás megindításáról és
ab) az ügyfél nevére szóló az aa) alpontban szereplő építési engedély részeként engedélyezett vagy engedélyezésre benyújtott építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzését,
b) ha a beruházás nem építési engedélyköteles
ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság igazolását arról, hogy az építési tevékenység nem építési engedélyköteles és
bb) az ügyfél nevére szóló építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzését.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok esetében hiánypótlásnak helye nincs.

13. § (1) E rendelet alapján az ügyfél kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be támogatási időszakonként, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat.
(2) E rendelet alapján az ügyfél újabb támogatási kérelmet kizárólag akkor nyújthat be, ha
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet,
b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 160/2009. (XI. 19.) FVM rendelet,
c) a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a turisztikai tevékenységek ösztönzésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 150/2009. (XI. 6.) FVM rendelet és
d) az e rendelet
keretében benyújtott támogatási kérelméhez kapcsolt utolsó kifizetési kérelmét benyújtotta.
(3) Ha az ügyfél rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott rendeletek keretében benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelemmel vagy ezen támogatási kérelem vonatkozásában nem rendelkezik jogerős támogatási határozattal, e rendelet alapján benyújtott újabb támogatási kérelem csak akkor támogatható, ha a korábbi támogatási kérelme jogerős határozattal elutasításra került.

7. A támogatási kérelem elbírálása

14. § (1) A támogatási kérelmet az MVH az 1. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel és a Törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával bírálja el.
(2) A kizárólag 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott 4. célterületre irányuló támogatási kérelmek esetében külön rangsor kerül állításra.
(3) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha
a) a megítélhető támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot,
b) az e rendelet 1. melléklete szerint meghatározott értékelési rendszerben elérhető maximum pontszám legalább 50%-át nem éri el.
(4) Ha az ügyfél a 12. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott értékhatárokra tekintettel nem köteles üzleti tervet, vagy működtetési és fenntarthatósági tervet benyújtani, a támogatási kérelem elbírálása során az értékeléssel adott pontokat arányosan kell figyelembe venni.

8. A kifizetési kérelem benyújtása

15. § (1) A kifizetési kérelmet az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül 2011. október 1. és október 31. között, ezt követően évente
a) január 1. és január 31.,
b) április 1. és április 30.,
c) július 1. és július 31., valamint
d) október 1. és október 31.
között lehet benyújtani az MVH-hoz.
(2) A kifizetési kérelem
a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat,
b) az áfa-visszaigénylésre vonatkozó adatokat,
c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,
d) az elszámolt kiadásokra vonatkozó adatokat,
e) az elszámolt kiadások indokoltságát alátámasztó adatokat,
f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó adatokat,
g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat,
h) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről
tartalmazza.
(3) Az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell
a) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, üzemeltetési engedélyt,
b) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14. §-a szerint kiadott igazolást,
c) a 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott fejlesztések esetén a szolgáltatás minősítéséről szóló igazolást, és
d) a turisztikai szakmai szervezeti tagság igazolását.
(4) A kifizetési kérelemhez benyújtandó dokumentumokat elektronikus űrlapon, szkennelés útján előállított formában kell mellékelni a kifizetési kérelemhez.

9. A támogatás nem jogszerű felhasználása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények

16. § (1) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt átlagos foglalkoztatotti létszámnál kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség harmadik évétől kezdődően, akkor köteles a támogatási összegből - hiányzó foglalkoztatottanként egyszer - a támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeg, de legalább 300 000 forint visszafizetésére.
(2) A pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a nem teljesítés pontszámvesztést eredményezne, az ügyfél szempontonként a jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget köteles visszafizetni.
(3) A Vhr. 35. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően valamennyi kifizetési határozattal jóváhagyott támogatás - amennyiben kifizetési kérelem alapján eljárás van folyamatban, úgy az annak során, a kapcsolódó ellenőrzések alapján jóváhagyható támogatás összegét is figyelembe véve - kumulált összegét 20%-kal csökkenteni kell, ha az ügyfél a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének 50%-át teljesíti, de nem éri el az összeg 80%-át.

10. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 55. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Pályázat mellékleteivel