Széchenyi Terv újratöltve

Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen - összegezte a terv lényegét Orbán Viktor miniszterelnök január 14-én, az új gazdaságélénkítő program elindítása alkalmából tartott bemutatón. Míg a kormány értelemszerűen lelkes, hogy a Széchenyi Terv elindításának 10. évfordulóján elstartolt a második Orbán kormány gazdaságfejlesztő csomagja, az ellenzék, különösen az MSZP fanyalog. De menjünk szépen sorjában.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet még a korábbi szocialista – szabad demokrata kormányzat készítette elő és terjesztette az Európai Unió elé. Az akkori ellenzék, a mai kormányt alkotó FIDESZ már akkor sok kifogással élt a tervezet ellen, hiszen annak előkészítésébe meg sem próbálták az ellenzéket bevonni. A dolog miatt azért is fájhatott az ellenzéki politikusok feje, mert ha az Unió elfogad egy hétéves ciklusra szóló programot, akkor azon később változtatni csak nagyon szűk korlátok között lehet. A 2007-2013 közötti program nem, vagy alig tartalmazta csak a jobboldal számos elvárását. Mindazonáltal az Unió elfogadta az akkori kormány tervezetét és 2007-től elindult az Új Nemzeti Fejlesztési Terv, 8000 milliárd forint fejlesztési forrás felhasználását tervezve. A puding próbája ez esetben valóban az evés.

a képre kattintás után megnézhető a videó

Míg a kormányzat már ez első időktől fogva diadalittas és büszke kommunikációval ünnepelte a hatalmas források bevonását a gazdaság fejlesztésébe, sokan, majd még többen sorra mutattak rá a ÚMFT hiányosságaira.

A hét évre szóló fejlesztési terv hét ágazati operatív programot, a régiókban a közép-magyarországi régiónak szánt KMOP-on kívül hat konvergencia régióban indult egy-egy operatív program. A hét ágazati OP közül kettő gyakorlatilag az állam működését, illetve annak átalakítását, korszerűsítését szolgálta (Államreform Operatív Program és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program), ezek forrásaira értelemszerűen, egy-két kisebb programocska kivételével csak az állami szervek, valamint a közigazgatási szervek pályázhatnak. Hasonló ezekhez a Közlekedés Operatív Program, amelynek forrásait eddig túlnyomórészt az állami kezelésben levő úthálózat fejlesztésére fordították, kisebb mértékben önkormányzati utakra. Megdöbbentő, hogy ebből a keretből gyakorlatilag filléreket költöttek a vasútfejlesztésre, amely uniós prioritás.

A társadalom támogatására, a társadalmi szerepvállalás növelésére, a társadalmi szervezetek és vállalt feladataik segítésére két operatív program áll rendelkezésre. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) ESZA típusú támogatásokat nyújt, elsődleges célja az „aktivitás növelése a humánerőforrások javításával”. A konstrukció elsősorban programok megvalósítását szolgálja, kisebb mértékben támogat beruházásokat. A TÁMOP társa a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), amely ERFA típusú, így ez a forrás kínál alapot beruházásokhoz is. Célja az oktatási, egészségügyi, munkaerő-piaci és kulturális infrastruktúra fejlesztése. Míg a TÁMOP támogatásainak céljai tekintetében is felmerültek gyakran kritikák, a TIOP-os források körül gyakran törtek ki botrányok és gyakori volt az érintettek heves felháborodása. A szakértők szerint a felsőoktatásra fordított források azzal együtt, hogy az ún. Bolognai Rendszer kiépítésére fordították, konzerválták a kialakult struktúrákat. Az egészségügyi fejlesztések során a kormány még a saját megbukott reformját sem tudta hatékonyan támogatni, a forrásokat elsősorban a súlyponti kórházak fejlesztésére folytak el, a vidéki, helyi lakosság ellátását végző gyógyintézeteknek alig jutott. Az oktatási pályázatokkal kapcsolatban volt leghangosabb a sajtó. Az immár három éve lezáratlan digitális tábla projekt verte ki a biztosítékot sok helyütt, lassú volt az elbírálás, menet közben változtak az alapvető szabályok, így ma még csak alig néhány helyen használják az új eszközöket. A középiskolák felújítására szánt pénzek felhasználásával is sikerült országos felháborodást teremteni. A felújítási programból alig részesedhettek az egyházi és alapítványi középiskolák, ezek országos arányukhoz képest szinte nem is kaptak támogatást. Ha jól emlékszem hat katolikus és két református középiskola kapott támogatást, de kimaradt belőle az évszázadok óta híres, egykor Nobel-díjasok sorát kibocsátó evangélikus oktatási hálózat. Olyan, nemzetközileg is híres evangélikus középiskolák, mint a soproni Líceum, vagy a bonyhádi gimnázium egy fillért sem kaptak. Több egyházi iskola vezetője panaszkodott arra, hogy míg az előzetes pontozás szerint az első helyen álltak településükön, a helyi szocialista erős ember nyomására változtattak a pontozáson és lemaradtak a támogatásról.

Sikerágazat lehetett volna a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Hogy mégsem lett az, annak a rendkívül bonyolult rendszer volt az oka. Az alternatív energiák felhasználására szánt 40 milliárnyi összegből egy év alatt csak alig 4 milliárdot használtak fel 2008-2009-ben. De gyakran nem segítette például az önkormányzatokat az Unió által kötelezően elvárt szennyvízelvezetés kiépítésében sem, nagyon sok, csekély forrással rendelkező település maradt le a forrásokról.

A leggyakrabban bírált és legviharosabb életű konstrukció a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP). Számos kutató és politikai párt bírálta ennek rendszerét három okból leginkább: a források megszerzése nagyon bonyolult, a támogatási intenzitás nagyon csekély, a források zömét a multik nyerték el. Mindhárom kritika megalapozott volt és elmondható, hogy ezek miatt a kitűzött cél, vagyis a gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése nem valósulhatott meg. Csak egy példa ennek érzékeltetésére. Vegyünk egy budapesti informatikai kisvállalkozást, mondjuk két fő munkavállalóval. Informatikai fejlesztésekre úgy pályázhattak volna, hogy legalább 10 milliós forrást igényelnek 25 %-os támogatási intenzitás mellett. Ez azt jelenti, hogy legalább negyvenmilliós projekt esetén pályázhattak csak, úgy, hogy 30 milliót beletesznek maguk, amihez kapnak 10 milliót. A projektet öt évig fent kell tartani és évekig küldözgetni a különböző kimutatásokat. Arra, hogy két-három milliós beruházást pályázati pénzből valósítsanak meg, esélyük sem volt.

Az Új Széchenyi Terv most mindezek túlhaladását ígéri és hét fő prioritást kitűzve újra fel kívánja pörgetni a magyar gazdaságot. A kitűzött célok között visszaköszönnek a régi Széchenyi Terv programjai is. Hogy szükség volt a rendszer átalakítására, az nem kétséges. Nézzük most röviden, hogy mit ígér az új rendszer keretében a kormány.

A tegnapi bemutatón Matolcsy György bejelentette, hogy 2011 és 2014 között az Új Széchenyi Terv 7000 milliárd forint forrással, 5 százalékponttal emeli a beruházási rátát. Ebből a két kijelentésből két dolog is következik. A 2007-2013-ra tervezett 8000 milliárdot közelíti a négy évre ígért összeg. A másik következtetés, hogy az Új Széchenyi Tervet az uniós hétéves cikluson túlra, a következő ciklusra is átnyúlva tervezték, de a bejelentett számok csak erre a kormányzati ciklusra vonatkoznak. Fellegi Tamás azt emelte ki, hogy most dől el, milyen lesz a következő tíz év. Elmondta még, hogy az ÚSZT-be nem csupán az uniós forrásokat kívánják integrálni, hanem egyéb hazai és nemzetközi forrásokat is azért, hogy a magyar gazdaság végre a kívánt növekedési pályára álljon át.

Megszólaltak, reagáltak az ellenzéki pártok is. A legjellemzőbb az MSZP véleménye. Ők most is képesek voltak úgy beszélni, hogy azt gondolták, mindenki elfeledte már nyolc éves kormányzásukat. Azt írták közleményükben, hogy „A kormány által bemutatott Új Széchenyi terv az Új Magyarország fejlesztési terv olcsó, rossz minőségű másolata”. Azt is kijelentették, hogy az ország az elmúlt években sikeres pályázati intézményrendszert alakított ki, illetve sérelmezték, hogy a kormány a választások óta nem írt ki pályázatokat, így a kifizetéseket gyakorlatilag két évre megszüntették. Hát igen. 2010 elején a szocialista-szabad demokrata kormányzat sohasem látott mennyiségű pályázati kiírást jelentett be, olyan összegekkel, amelyek legalább három évi keretet merítettek ki. Természetesen a „sikeres pályázati rendszer” azonnal beállt, a bürokratikus, többszintű irányító rendszer képtelen volt kezelni ezt a pályázati dömpinget. Emellett az államnak meg kellett küzdeni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program uniós szabályokat semmibe vevő szabályaival, az ott kialakított uram-bátyám rendszer visszásságaival, valamint az irányító MVH impotens pályázatkezelésével is. A választások előtt a Bajnai-kormány a frissen kiírt pályázatok jelentős részét fel is függesztette azzal a demokratikusnak tűnő indokolással, hogy ezekkel nem kívánják befolyásolni a választásokat és a döntést rábízzák az új kormányra, amelynek majd fizetnie kell ezekre. Ez volt hát a sikeres szocialista pályáztatás. Azt is írták, hogy a pályázati rendszer a kis- és középvállalkozásokat hozta kedvező helyzetbe. Erről a GOP kapcsán már írtam, de még egy rövid megjegyzés. A GOP pályázatok rendszere és alacsony támogatási intenzitása azt eredményezte, hogy egy erős és megalapozott távlatokkal rendelkező vállalkozásnak jobban megérte eddig banki hitelt felvenni és abból beruházni, mint a bürokratikus pályázati forrásokat felhasználni.

Sokkal megalapozottabbnak tűnik az LMP kritikája, akik a zöldgazdaság fellendítéséről és ezen belül a munkahelyteremtésről szóló korábbi kormányzati ígéreteket kérték számon. Hivatkoztak arra, hogy a nyáron beígért 100 milliárdos forrás a tegnapi bemutatóra három évre nyolcmilliárdra csökkent. Közben számításaik szerint a megújuló energiaforrások kihasználására évente 120-150 milliárdot kellene költeni.

A héten közben a pályázati szakemberek és a gazdasági élet szereplői arra vártak, hogy az ÚSZT bemutatásával egyidejűleg megjelennek az új pályázati kiírások első fecskéi. Erre úgy tűnik még várni kell, bár a tegnapi rendezvényen arról volt szó, hogy még januárban 93 pályázati kiírás jelenik meg 1100 milliárdos forrással. Ehhez képest már csütörtökön megjelent az első két pályázat az Új Széchenyi Terv keretében: a központi régióban és a konvergencia régiókban elítéltek társadalmi rehabilitációjára írtak ki pályázatokat.